Rólunk írták, rólunk szól...

 

Tíz iskola újul meg a megyében

 
Jelentős fejlesztések valósulnak meg a Kecskeméti Tankerületi Központ tíz intézményében Bács-Kiskun megyében a következő három évben.
 

Az infrastrukturális beruházásokról hétfőn tartott sajtótájékoztatót Zsámboki Anna igazgató a központ kecskeméti székhelyén. Az első nyertes pályázat keretében 1,5 milliárd forintot fordítanak három intézmény – a lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola – komplex felújítására, hozzávetőlegesen 500-500 millió forint értékben.

A második nyertes pályázat keretében 704 millió forintot nyertek el újabb hét iskola kisebb mértékű fejlesztésére. Kecskeméten a Bolyai gimnáziumra ebből 120 millió, a Katona gimnáziumra 55,6 millió, a Magyar Ilona Általános Iskolára 107,8 millió, Kiskunfélegyházán a Darvas Általános Iskolára 45,9 millió, a Móra Ferenc Gimnáziumra 115 millió, Kiskunmajsán az Arany János Általános Iskolára 139,6 millió, Jászszentlászlón a Szent László Általános Iskolára 120 millió forint jut.


 

Taroltak az országos döntőben a nyugdíjasok

 
A jászszentlászlói nyugdíjasklub kimagasló sikereket ért el a három napos versenyen.
 
A háromnapos talál­kozón 1300 versenyző 260 produkciót­ mutatott be. A jászszentlászlói csapat öt produkcióval indult, valamennyi kimagasló minősítést ért el.

A sikeres csapat Fotó: Vajda Piroska

Tamási Andrásné Romhányi József Bolha című versét szavalta, amiért ezüst minősítést kapott. Ivicz Györgyné A szegény ember bőrpuskája című székely népmesét mondta­ el, amivel kiemelt arany minősítést nyert. Csenki Gábor nótacsokorral indult, harmonikán Dékány Ferenc kísérte. Produkciójukért arany minősítést kaptak. Az énekkar és a színjátszó csoport is arany minősítéssel térhetett haza – tájékoztatta lapunkat Csenki Gáborné klubvezető.

A jászszentlászlói nyugdíjasklub idén ünnepli hétéves fennállását. A klub harminckét tagja havonta rendszeresen találkozik. Közülük tizenhatan alkotják a kultúrcsoportot, melynek tagjai először csak saját örömükre ­nótázgattak, verseltek, majd később kedvet kaptak a színjátszáshoz is.


 

Átadták a díjakat

 
A községi konyha munkatársai és a Hangász Egyesület kapta idén a legrangosabb községi elismerést Jászszentlászlón.
 

A szomszéd településekről, határon túlról érkezett vendégekkel együtt ünnepeltek a jászszentlászló­iak a hétvégi falunapon. A Paradicsom Fesztiválra keresztelt esemény bővelkedett programokban, mindenki találhatott kedvére valót. A fesztivál fő eseménye volt szombaton a községi kitüntetések átadása.

– Az embert és a két keze által elvégzett munkát ünnepeljük a mai napon. Van ­mire büszkének lennünk, hiszen sok mindent köszönhetünk a falualapítóknak, akik a félig földbe vájt kunyhókból egy települést hoztak létre. Elkötelezettek voltak a községért, ami abból is látszik, hogy ezen a homokon úgy gazdálkodtak, hogy közben a jövő felé mutatva a falut is gyarapították: templomot, jegyzői és tanári­ lakást, iskolákat építettek. A közoktatás 160 évvel ezelőtt indult el a településen, a ­község idén 144 éves fennállást ünnepli – részletezte a településvezető, Nagy András.

Amellett, hogy a földből, a semmiből kiemeltek egy települést a közösséget is építették. Létrehozták a gazdakört, megalapították a színjátszók körét és volt leányegylet is, melynek tagjai minden vasár­napi szentmise után összejöttek, beszélgettek. A történeti krónikások azt is feljegyezték, hogy 1918-ban a hasonló települések között először hozták létre a jászszentlászlóiak a szükségpénzt, hogy a háború után megindulhasson a kereskedés a faluban, ahol az elsők között nyitott meg a gyógyszertár, két orvos ügyelt a ­helyiek egészségére, és két ügyvédjük is volt. – Sok-sok áldozat révén az 1930-as évekre Jászszentlászlót polgári kisvárosi szintre emelték az alapító parasztcsaládok. Ebből is jól látszik, hogy a jászszentlászlói embert mindig is a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség és a tettrekészség jellemezte. Hasonló elkötelezett emberek közül választottuk ki az idei kitüntetetteket is. Ebben az évben közösségeket jutalmaztunk – fejtette ki a polgármester.

A helyi képviselő-testület döntése értelmében Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a községi konyha­ dolgozóinak közössége, melynek tagjaira bármikor számíthatnak a falubeliek. – Minden különleges kérést teljesítenek, és persze kiválóan főznek. Ebben egyetértenek a gyerekek és a felnőttek egyaránt – hangsúlyozta a ­polgármester. Szintén Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a Hangász Egyesület,­ amely az egyik legrégebben működő zenekar a településen. – Az összetartó csapat felejthetetlen zenedélutánjaival rendszeresen megajándékozza a helybelieket. És ami a legfontosabb, szívükön viselik az utánpótlás-nevelését – tette hozzá Nagy András. A polgármester az év védőnőjének választott Szatmáriné Bazsa Rózsát is köszöntötte.


 

Félegyházi és jászszentlászlói védőnőket is díjaztak

 
Félegyházi és jászszentlászlói győztese is van az Év védőnője díjnak.
 

Több száz jelölés érkezett az Év védőnője díjra, amelyet idén öt kategóriában hirdetett meg a Magyar Védőnők Egyesülete. A szervezet célja, hogy egy kistelepülésen, egy közepes méretű településen és egy nagyvárosban dolgozó védőnőt jutalmazzanak. Ezen kívül védőnői tanácsadói közösségre, szakfelügyeletet ellátó vezető védőnőre is lehetett szavazni. A szülők által javasolt védőnők közül a kategóriák győzteseit szakmai zsűri választotta ki. A győztesek között van a jászszentlászlói Bazsa Rózsa és a kiskunfélegyházi védőnői közösség, akik az elismerést június 13-án, kedden vehetik át.


 

160 éve indult az oktatás Jászszentlászlón

 
Az iskola névadójára, Szent László királyra és a közoktatás elindulásának 160 éves évfordulójára emlékeztek szombaton a jászszentlászlói általános iskolában. A jubileumi eseményen együtt ünnepeltek az iskola egykori és jelenlegi tanárai, diákjai.
 

A nagyszabású ünnepségen a Szent László-emlékév alkalmából a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulójára és az oktatás elindulására emlékeztek szombaton.

 

– Elődeink bölcsességét tükrözi, hogy az oktatást, a műveltség átadását a falu megalapításánál is fontosabbnak tartották. Míg a község csak 143 éves, az oktatás 160 évvel ezelőtt elindult a településen. 1857-ben Csomor Ignác tanító kezdte oktatni a gyerekeket a faluban. Előbb családoknál, majd bérelt tanyákban, később a négy tanyai és a központi iskolában folyt a tanítás – részletezte köszöntőjében Pintér Julianna iskolaigazgató. Beszédéből azt is megtudhattuk, hogy a legrégebbi iskolaépület 1904-ben épült és amely erre az alkalomra teljesen megújult és korhű arculatot kapott.

Az évforduló tiszteletére haranglábat is állítottak az öreg iskola előtt. Az új harang ugyanarra a helyre került, ahol korábban évtizedekig elődje állt. A jubileumra iskolatörténeti könyvet is kiadtak, melynek szerkesztői az elmúlt 160 év történetét mutatják be. Megszólalnak benne az egykori kollégák, emléket állítanak az elhunyt tanároknak, bemutatják a sikeres diákokat. Az ünnepség alkalmából az iskolamúzeumban rendezett kiállításon is feleleveníthették emlékeiket az egykori diákok. Az iskola történetét bemutató ünnepi műsorban minden osztály szerepelt. Az esemény közös ebéddel és osztálytalálkozókkal zárult.

A honatya születésnapi ajándéka

– Legyen ez a születésnap az újjászületés napja is. Mert minden születésnap egy kicsit emlékezés, de benne van a jelen és a jövő is – fogalmazott ünnepi beszédében Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, aki egy iskolaharanggal ajándékozta meg a születésnapját ünneplő intézményt.

– Jó lenne ha minden iskolába visszakerülne a harang és része lenne annak a szertartásnak, amire magam is szántam. Az iskolaharangnak az a feladata, hogy a tanévnyitón a kis elsősök beharangozzák magukat az iskolába. A tanévzárón pedig a nyolcadikosok kiharangozzák magukat, ezzel búcsúzva az iskolájuktól – mondta a honatya, aki azt kívánta, hogy jövőben sok kisgyerek harangozhassa be és ki magát a jászszentlászlói Szent László Általános Iskolából.


 

Főhajtás az elődök előtt

 
A település alapító elődeire emlékeztek május elsején Jászszentlászlón, ahol kilencedik alkalommal rendezték meg a Civil Kulturális Napot és negyedszerre a Falulapítók napját.
 

A kulturális esemény életre hívásának célja az volt, hogy a helyi civil szervezetek a nagyközönség előtt is bemutatkozhassanak. Így felléptek a helyi gyermek tánccsoportok, a Tanári Kanári Kórus, a Hangász Együttes, a nyugdíjas klub, a kiskunmajsai fúvósok és színjátszók, Szunyi Sándor tárogató művész, valamint a testvértelepülés Jászfelsőszentgyörgy kulturális csoportjai.

A falualapítók ünnepségén a redempito, azaz az önmegváltás 272. évfordulójára is emlékeztek. Mint ismert 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a jászok és a kunok kiváltságainak visszaadását engedélyező okiratot. – Az önmegváltást csak közös akarattal, teljes összefogással lehetett véghez vinni. Ez az összefogás legyen példa előttünk és merítsünk erőt ebből a mindennapok feladataihoz –hangsúlyozta ünnepi beszédében Nagy András Jászszentlászló polgármestere.

Fotó: Vajda Piroska

A falualapítók napján Jászszentlászló testvér-települési megállapodást kötött Jásztelekkel. A két település a jövőben arra törekszik, hogy közösen ápolják kulturális örökségüket. Közös programok szervezésével szeretnék elmélyíteni a barátságot a két falu között – hangzott el az ünnepélyes aláírási ceremónián.

Az eseményen bemutatták a Jászszentlászló Anno képeskönyv harmadik kötetét, amely a falu oktatástörténetéről nyújt hiteles képet 1945-től 2000-ig. A könyvet a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület tagjai szerkesztették. A kötetben megjelent képekből kiállítást is rendeztek a Közösségi Házban, amely szeptemberig várja a látogatókat.

 


 

A víz visszatartása lehet a megoldás

 
Felismerve a Homokhátságot fenyegető elsivatagosodás veszélyeit a jászszentlászlói gazdák és az önkormányzat úgynevezett tájgazdálkodási társulás létrehozását tervezik. Habár jelenleg a belvízkárokról szólnak a hírek, mégis úgy látják csak vízvisszatartás jelenthet megoldást az égető problémára.
 
 

Seres Lajos a helyi gazdakör elnöke, Eördögh András biogazda és Molnár Géza vízügyi szakértő kedden a környéket bejárva azt vizsgálta, hogyan lehetne kialakítani olyan tájszerkezetet, amivel egészségesebbé válhat a vízháztartás. A jelenlegi helytelen vízgazdálkodásban ugyanis épp a víznek nincs helye a tájban. Elmondták, olyan tájszerkezetet kell kialakítani, amivel kiküszöbölhetőek a tavaszi belvizek és a nyári aszályok.

Molnár Géza vízügyi szakértő szerint, a jászszentlászlói gazdáknak meg kellene fogniuk a vizet és nem elengedni a Dongéri-csatornán keresztül. Ugyanakkor a táj szerkezetéhez kellene igazítaniuk a gazdálkodásukat. Úgy fogalmazott, hogy az embereket rá kell vezetni arra, hogy a természeti adottságokat figyelembe véve alakítsák ki a termelési struktúrájukat. Azt termeljék, ami az adott körülmények között megtermelhető. Ahol évről évre belvíz van, ott fel kellene hagyni a termeléssel, helyette inkább tavakat kell művelni és halakat tenyészteni.

A csengelei határban ömlik ki Jűszszentlászló vize a Dongéri-csatornából – mutatja Seres Lajos

– El fogunk jutni arra a pontra, amikor már hiába szeretnénk megfogni a vizet, késő lesz. Most kell cselekedni. A vizet visszatartani pedig csak tájhasználat-váltással lehet – hangsúlyozta a szakértő. A társaság megálmodóinak az a célja, hogy olyan élhető tájszerkezetet alakítsanak ki, amely elsősorban megélhetést biztosít az itt élőknek. Ennek a megélhetésnek az alapja pedig a víz megtartása. Mert ha nem fogjuk meg a vizet, az éghajlatváltozás következtében jelentősen lecsökken a földterületek eltartó képessége. A változó feltételek között nem tudjuk megőrizni a most termelt növényeink termelési feltételeit, ha nem lesz vizünk – részletezte Molnár Géza. A vízvisszatartást azonban csak összefogással, a gazdák összehangolt igényeinek figyelembevételével lehet megvalósítani. A szakértől azt is elmondta, hogy az egészségesebb vízháztartás kialakításához a magasabb területeken meg kell tartani a vizet és halastavakat kell kialakítani. A tavak mellé pedig erdőket – nem faültetvényeket – kell telepíteni, mert az erdő egyik ökológiai szerepe a vízvisszatartás. Míg a mesterséges falültetvények maximalista vízfelhasználók, az erdő olyan mikroklímát tart, amitől egyenletes lesz a terület vízellátása. A jászszentlászlói földeken olyan tájszerkezetet kell kialakítani, amelyben helye van a tavaknak, az erdőknek, mezőknek, szántóknak, legelőnek, gyümölcsösöknek egyaránt. Amelyek együtt, egymással összhangban biztosítják az élhető tájfenntartást – összegezte a szakértő.

Vénásan folyik el a víz

A szakértő az emberi testhez hasonlította a tájat. Elmagyarázta, ugyanúgy mint a testünkben a tájban is voltak artériák és vénák. Ám a vízrendszer átalakításával az összes artéria vénává alakult. Tudjuk, hogy ha az embernek nincsenek artériái, csak vénái, nem sokáig élne. Ugyanez igaz a Homokhátságra is, ahonnan jelenleg vénásan folyik el a víz a Dongéri-csatornán.

A legnagyobb mesterséges csatorna

A Dongéri-csatorna – melynek építése 1955-ben kezdődött – a Duna-Tisza-közi hátság központi részén lévő természeteshez közeli vízjárású vízfolyás, melyet mesterséges módon alakítottak ki. Kiskunhalasról indul és a városon áthaladva, 84 km szakaszt követve Mindszent város felett torkollik a Tiszába. Vízgyűjtő területe 2127 km2 , mely az egyik legnagyobb terület a Duna-Tisza-köze hasonló céllal megépített csatornarendszerei közül.


Jászszentlászlón lehet a járási iskolaközpont

 
Az állami fenntartó döntése szerint a jászszentlászlói Szent László Általános Iskola lehet a kiskunmajsai járás iskolaközpontja.
 

Míg a fejlesztésnek Jászszentlászlón örülnek, Kiskunmajsán kevésbé. A majsai önkormányzat nem ért egyet a Kelbelsberg Intézményfenntartó Központ döntésével, ezért a szaktárca államtitkárától levélben kértek segítséget. Az iskolarendszer térségi fejlesztésére írt ki pályázatot a kormány. Nyolcvan milliárd forint vissza nem térítendő forrást biztosít az állami fenntartású intézmények helyi igényekre és hiányokra alapozott infrastrukturális fejlesztésére. A fejlesztés célja a területi lemaradások kiegyenlítése, az egyenlő esélyek megteremtése, azonos tanulási feltételek biztosítása a jelenkor elvárásainak megfelelően. A rendszerfejlesztés kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ne csak a nagyvárosokban élő családok számára legyenek többletválasztási lehetőségek – olvasható a pályázati kiírásban.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ előzetes felmérése, illetve a központi mutatók alapján a jászszentlászlói iskola a legalkalmasabb a járási iskolaközpont létrehozására. A Szent László Általános Iskola rendelkezik ugyanis az épületen belüli tornacsarnokkal, sportudvarral, nyelvi- és informatikai laborral, jól felszerelt konyhával, étkezővel. Mindazonáltal lehetőség van az iskola melletti üres telken – amit az önkormányzat ingyen biztosít a fenntartónak – egy tanuszoda létrehozására is – tájékoztatta lapunkat dr. Kása Zsuzsa a KLIK megyei igazgatóságának munkatársa.
A kiskunmajsai önkormányzatnál viszont úgy látják, hogy a járási központban lenne ésszerű az iskolaközpont megvalósítása. Az erről szóló, érveikkel alátámasztott levelüket eljuttatták dr. Palkovics László oktatási államtitkárnak is – tudtuk meg Nyerges Benjamintól az oktatási ügyekért felelős önkormányzati képviselőtől. Elmondta, a járásban élők 60 százaléka Kiskunmajsán él, településük sokkal könnyebben megközelíthető, mint Jászszentlászló. Úgy látják, hogy a kiskunmajsai Arany János Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény sokkal jobb feltételekkel rendelkezik, mint a szentlászlói. Az iskola 500 diákját 53 jól felkészült pedagógus tanítja, kompetencia eredményeik jobbak a környező iskolákétól, rendelkezik ökoiskola címmel, a Pécsi Tudományegyetem partner gyakorló iskolája lesz – sorolta az érveket a városatya, aki abban bízik sikerül megvétózni a KLIK döntését.



Hungarikumok ismerői

2016. október 19. 10:11 Vajda Piroska

A jászszentlászlói Szent László Általános Iskola csapat nyerte azt a Hungarikum vetélkedőt, amelyet a kiskunmajsai kistérség általános iskolásai részére rendeztek a hét végén a jászszentlászlói művelődési házban.

A kezdeményezés Szankról indult, ahol tavaly már rendeztek hasonló vetélkedőt azzal a céllal, hogy az általános iskolások jobban megismerjék és népszerűsítsék egymás helyi értéktárát, megyei értékeinket és a hungarikumokat.

A vetélkedőn a házigazda szentlászlói csapat mellett képviseltette magát a kömpöci Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola, a szanki Szabó Béla Általános Iskola, és kiskunmajsai Arany János Általános Iskola csapata. A zsűrizést Mészáros Márta a félegyházi Kiskun Múzeum igazgatója, Lezsák Sándor az országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja, és Tóth Viktor a Nemzeti Művelődési Intézet munkatársa, a kiskunmajsai helyi értéktár vezetője vállalta.

A négytagú csapatoknak tíz kérdés helyes megoldásához a tavalyi és idei rendező települések helyi értékeinek alapos ismeretére is szükség volt, emellett mindegyik csapat a közösen, előre elkészített prezentációban mutatta meg saját településének értékeit is.

Lezsák Sándor kedvcsináló barchobával oldotta a verseny feszült hangulatát

A teljesítmények alapján a házigazdák nyerték a vetélkedőt, második lett a szanki, harmadik a kömpöci, negyedik pedig a kiskunhalasi csapat – tájékoztatta lapunkat Bozóki Szilvia a jászszentlászlói művelődési ház igazgatója. Lezsák Sándor értékelésében kiemelte a diákok kiegyensúlyozott csapatmunkáját. Emellett megjegyezte, hogy hasznos lenne más kistérségekben is ilyen jellegű versenyt rendezni. Reméli, hogy újabb követőkre talál a szanki kezdeményezés. – Érdemes ellesni ezeket a tudományokat, mert nincs érték nélküli falu, nincs feladat nélküli ember és minden ember tehetséges valamiben. Itt is 16 tehetséges fiatalember ül, akinek pedagógusai segítenek kibontani, megkeresni ki, miben tehetséges – fogalmazott a honatya.


Szemétből fitneszpark

2016. október 18. 10:08 Vajda Piroska

Hulladékgyűjtéssel keresték meg a gyerekek a jászszentlászlói iskolai fitneszparkra valót. A sporteszközöket a közelmúltban megrendezett Támogatói Örömnapon avatták fel.

Három éve indították útjára a Támogatói Örömnapot a jászszentlászlói Szent László Általános Iskolában. A tanárok és a diákok a rendezvény keretében mondanak köszönetet az iskolát támogató szülőknek, vállalkozóknak, magánszemélyeknek. Az Örömnap keretében tartják az elsősök mazsolaavatóját, illetve a békaiktatót, az ötödikesek felsőssé avatását. A játékos vetélkedő végén a gyerekek oklevelet kapnak, ami bizonyítja, hogy hivatalosan is az iskola alsós és felsős diákjává fogadták őket. Az Örömnap keretében avatták fel az intézmény új fitneszparkját is.

– Az iskolában régi hagyomány a szelektívhulladék-gyűjtés. Négy évvel ezelőtt a diákönkormányzat tagjaival közösen elhatároztuk, hogy a hulladékgyűjtés bevételből lecseréljük az iskolaudvaron az összes játékot, mert balesetveszélyesek voltak és nem feleltek meg a szabványoknak. Két évvel ezelőtt összegyűlt annyi pénzünk, hogy egy homokozót, egy fészekhintát és egy drótkötélpályát tudtunk építeni – nyilatkozta lapunknak Pintér Julianna iskolaigazgató.

– Két év után a gyerekeknek ismét sikerült annyi pénzt összegyűjteniük a szelektívhulladék-gyűjtéssel, hogy a nagyobb diákok számára is vásárolhattunk szabadtéri sporteszközöket. Az 1 millió forintos bevételből öt új fitneszgép kerülhetett az udvarra, melyeket a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal közösen választottunk ki – tette hozzá az igazgatónő.
– Ezt több mint egy játszótér. A sokrétűen használható eszközöket úgy válogattuk össze, hogy azok minden izomcsoportot megmozgassanak. A gépek a szünetek, a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják, és a testnevelési órákat is változatossá teszik. Két olyan eszköz is van, amit egyszerre két gyerek is használhat – részletezte Pintér Julianna. Az igazgatónő azt is kiemelte: az új fitneszpark megvalósítása nem csak az egészséges életmódra nevelésben játszik fontos szerepet, hanem munkára is nevel. A gyerekek látják az udvaron a munkájuk gyümölcsét, amit így jobban meg is becsülnek.

A jászszentlászlói iskolában nagy hangsúly fektetnek a környezettudatos szemléletet elsajátítására, ezért minden hónapban egy órát szánnak a hulladékgyűjtésre, amiben nagyon sokat segítenek a falubeliek is. A község fel van osztva az osztályok között, minden osztály, minden alkalommal ugyanoda megy. A hulladékgyűjtési akció az idősekkel való kapcsolatépítésre is nagyon jó. Az idősek már várják a gyerekeket az összekészített flakonokkal, palackokkal. Pakolás közben pedig mindenki jól esik egy kis beszélgetés.


Az értékmentő házaspár

2016. augusztus 9. 13:14 , Legutóbb frissítve: 2016. augusztus 10. 07:14 Vajda Piroska

A jászszentlászlón élő Bánfi Attila makettjeivel és grafikáival, míg felsége, Anita kézimunkáival került be a helyi értéktárba. Alkotásaikat kiállításon is megismerhették már a helyiek. Ám beszélgetésünk során kiderült sokkal többről van szó, mint amit a tárlaton bemutattak.

Attilát és Anitát különösen foglalkoztatja az értékmentés. Az 1800-as évek végén épült lakásukba betoppanva múzeumban érezheti magát a látogató. Régi bútorokkal, órákkal, dísztárgyakkal és saját alkotásaikkal berendezett otthonuk különös melegséget áraszt. A helyi értéktárba mégsem értékes gyűjteményükkel kerültek be. Attila grafikáival és makktejeivel vált helyi értékké.

– A rajzolás gyerek korom óta jelen van az életemben. Csak utólag jöttem rá, azért választottam az önkifejezésnek ezt a formáját, mert a kezem mindig kéznél volt és a rajzolásnak a legkisebb az eszközigénye. Így sokáig a rajz volt a főirányvonal, de már kisgyerekként vonzott a makettezés is. Akkoriban azonban ez még nem volt olyan könnyen elérhető és a szüleim sem támogattak ebben. Szerettem volna művészi pályára menni, de azt végképp nem támogatták. Azt akarták, hogy mérnök legyek, ott is rajzolhatok eleget. Így lettem gépészmérnök, 15 évig dolgoztam ezen a szakterületen, de be kellett látnom, hogy ez nem nekem való – mesélte Attila, aki jelenleg kulturális közmunkásként a helyi közösségi házban a helytörténeti gyűjtemény létrehozásán dolgozik a helytörténeti és faluvédő egyesület tagjaként.

– A kiállításhoz összegyűjtött régi tárgyakat megjavítom, katalógusba rendezem. Azon fáradozunk, hogy létrehozzunk egy állandó helytörténeti kiállítást Jászszentlászlón. Mindazonáltal szeretnénk az 1910-es években épült közösségi házat is visszaállítani az eredeti állapotába. A szecessziós stílusban épült ház eredetileg egy nagy gazda otthona volt, amit később kisajátítottak és pártház, majd téesz iroda lett. De volt idősek otthona is. Az egyesület törekvéseit szerencsére a falu vezetése is támogatja.
– Munkám fő gerincét tehát a helytörténeti gyűjtemény rendezése teszi ki, emellett a falu régi épületeiről korabeli fényképek alapján készítek háromdimenziós, rekonstrukciós látványterveket. Arra törekszem, hogy ezek a tervek a lehető legpontosabban közelítsék meg az eredeti épület arculatát – tette hozzá Attila. Elkészítettem már több épület, így a közösségi ház, a művelődési ház és az óvoda látványtervét is, melyek alapján a rekonstrukció megvalósulhat.

Anita és Attila számára különösen fontos az értékőrzés

Az otthonunkban látható hajó és repülő makettek többsége főiskolás koromból származik, a Parlament épületét még középiskolásan ragasztottam papírból. Jelenleg a Bismarck csatahajó makettjén dolgozok. Vannak olyan makettjeim is, amiket teljes egészében magam fabrikáltam, minden egyes alkatrészével együtt. Az egyik hajót például másfél évig barkácsoltam. Használtam hozzá jégkrémpálcikát, gyufaszálat, fogpiszkálót, de még illatszeres dobozt is. Elkészítettem az első magyarországi gőzhajó makettjét is. Ma már egyre kevesebb időm jut erre a hobbira, a három dimenzió iránti igényemet a falu régi épületekeinek rekonstrukciós terveinek kidolgozásával elégítem ki. Mindig is vonzott a régi építészet, elsősorban a kiegyezés utáni fellendülés időszaka. A több mint 100 éves házunkról is készítettem 3D-s látványterveket, sőt az eddig elkészült felújításokat is magam végeztem – mondta Attila, aki körbevezetve otthonukban szerényen mesélt múzeumba illő berendezési tárgyikról.

– Olyan bútorokat vásároltunk, amiket be tudunk illeszteni az otthonunkba, ami közel áll a szívünkhöz, függetlenül annak korától és stílusától. A vágyaknak csak a pénztárcánk szab határt. Anitának a barokk stílusú bútorok, nekem inkább a kifinomultabb neoreneszánsz tetszik. A legöregebb darab a 19. század végi eklektikus szék, amit én újítottam fel, még a kárpitozást is magam készítettem. Sajnos ezen a vidéken a régi bútorok nagy része elég romos állapotban van. Nem becsülték meg azokat, főként a téeszesítés idején vesztek kárba. A családomban sem sok minden maradt meg, csupán néhány art deco stílusban készült hálószobabútor – részletezte Attila, akitől azt is megtudtam, hogy nem csak épületekről, hanem órákról is készít háromdimenziós terveket. Hiszen Attila másik szerelme az óra. Míg más gyerekek szétszedték és pörgettyűt csináltak az elromlott órákból, Attila megjavította azokat. Így tesz most is. Régi, több mint száz éves, általa megjavított órák sokasága ketyeg a lakásukban. Sőt van egy olyan papíróra is a nappaliban, amit teljes egészében Attila tervezett és készített.
– Azt érzem, hogy az egyedi, különleges szerkezetű órák tervezésével, kivitelezésével hosszú távon is szívesen foglalkoznék. A rajzolásra, a makettezésre és a háromdimenziós tervezésre hobbiként tekintek, de az egyedi órakészítés különösen vonz. Szerencsére a feleségem is hasonló beállítottságú, mint én. Sőt, gyermekként arról álmodott, hogy a férje órás lesz.

Anita kézimunkáival került a helyi értéktárba, gyakorlatilag a lakásban látható valamennyi textíliát – függönyöket, terítőket, díszpárnákat, falvédőket – ő készítette. Ügyesen horgol, hímez és varr. Anita és Attila sorsa sok mindenben hasonlít. Középiskolásként Anita sem tanulhatta azt, amit szeretett volna. Édesanyja mindenáron ápolónőt akart faragni Anitából, aki azonban érezte, hogy az nem az ő pályája. Varrónő akart lenni, de ebben sem támogatták. Csak házasságkötésük után bontakoztathatta ki gyermekkori álmát. Attila támogatásával belevetette magát a kézimunkázásba, minden technikát magától tanult. Anita horgolt és hímzett munkái tökéletesen illenek régi bútoraikhoz, óráikhoz.


Szent László nevét viselő Kárpát-medencei települések találkoztak

2016. június 20. 17:45 Vajda Piroska

A Kárpát-medencei Szentlászló települések delegációi találkoztak a hétvégén Jászszentlászlón, ahol 21. alkalommal gyűltek össze, hogy településük névadójára emlékezzenek és megismerjék egymás hagyományait, kulturális és civil szervezeteit.

A Kárpát-medencében 18 Szentlászló település van: Bakonyszentlászló, Búcsúszentlászló, Bükkszentlászló, Homoródszentlászló, Jászszentlászló, Kisszentlászló, Mátraszentlászló, Nyárádszentlászló, Oláhszentlászló, Pilisszentlászló, Pusztaszentlászló, Püspökszentlászló, Szécsiszentlászló, Szentlászló, Szentlászló (HR), Tordaszentlászló, Vácszentlászló, Zalaszentlászló.

Kovács Sándor Vácszentlászló és Papp József Jászszentlászló korábbi polgármesterek kezdeményezésére indult el a találkozók szervezése a kilencvenes évek elején. Minden évben más-más település ad otthont az összejövetelnek. Idén 14 falu fogadta el a jászszentlászlóiak meghívását – nyilatkozta lapunknak Nagy András polgármester. – A kezdeményezők a barátság és az összefogás eszméjét hirdették. Ugyanakkor a találkozók egymás megismeréséről és segítéséről szólnak. Mindez a dél-szláv háború idején mutatkozott meg a legjobban, amikor a Szentlászló települések összefogásából építették újjá a horvátországi Szentlászló települést. De hasonlóan a hazai falvak is segítik egymást például viharkárok helyreállításában – tette hozzá a polgármester. Kiemelte a Bakonyszentlászlóhoz fűződő szoros barátságukat. A két település iskolája között testvérkapcsolat is működik, évek óta táboroztatják egymás gyerekeit.

– A találkozó nem csak a szórakozásról szól. Ilyenkor komoly eszmecsere is folyik. Megismerjük egymás problémáit, illetve elmondjuk milyen megoldást találtunk azokra – hangsúlyozta Nagy András. Azt is elmondta, a Szentlászló nevét viselő települések hozzájárulásából minden településen felavatják Szent László hermájának másolatát. Márkus Péter szobrászművész alkotása Jászszentlászlón a polgármesteri hivatal előkertjébe került. Létrehoztak egy ligetet is, ahol mind a 18 település tiszteletére fát ültettek.

Az ereklye megsemmisült

A herma hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amely Szent László arcvonásait követi és a Szent László ereklyét, azaz a lovagkirály koponyájának egy darabját őrzi. Az eredeti hermát a váradi székesegyházban őrizték a király kürtje és csatabárdja mellett, de a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.


A matematikaórába is becsempészik a boldogságot

2016. május 11. 15:47 Vajda Piroska

Boldogságórákat tart harmadikos diákjainak Némethné Szegesdi Magdolna a jászszentlászlói Szent László Általános Iskola tanítója. Azért csatlakozott az országos kezdeményezéshez, mert azt szeretné elérni, hogy a gyerekek az iskolára ne csak úgy tekintsenek mint a számonkérések helyszínére, hanem mint örömforrásra is.

– Tavaly tavasszal találkoztam először a boldogságórával, aminek ötlete azonnal megragadott. Persze mielőtt belevágtunk a szülőket is megkérdeztem erről. Mivel tudták, hogy egyébként is ilyen lelki beállítottságú vagyok, nem volt újdonság számukra a kezdeményezés, egyhangúan támogatták. A boldogság program havonta egy boldogságórát ír elő. Szerintem azonban ez egy órában nem kivitelezhető, sokkal többet igényelnek a gyerekek. Ezért igyekszem minél több órába beépíteni a "boldogságot". Akár a matematika órába is becsempészem ráhangolódásként – mesélte Némethné Szegesdi Magdolna.

A gyerekek nagyon élvezik ezeket az órákat, minden egyes témához rajzokat készítenek. Harmadikos létükre, olyan gondolatokat is megfogalmaznak, amitől néha magam is ledöbbentem – fűzte hozzá a tanítónő. A szeptemberi téma a hála gyakorlása volt, októberben az optimizmusról beszélgettek, novemberben a társas kapcsolatok boldogító erejéről, decemberben a jócselekedetekről, januárban a célok kitűzéséről és eléréséről, februárban a megküzdései stratégiákat gyakorolták, márciusban az apró örömöket élvezték, április a megbocsátás hónapja volt. Május az egészséges életmód jegyében telik, a júniusi téma pedig a fenntartható boldogság lesz.

Azt gondolom, ahhoz, hogy a gyerekekből kiegyensúlyozott felnőttek legyenek ebben a rohanó világban fontos, hogy a tárgyi tudás mellé, lelki támogatást is kapjanak – hangsúlyozta a tanítónő. Elmondta azt is, hogy sokszor nehezen nyílnak meg a gyerekek, de ha sikerül elnyerni a bizalmukat, akkor sokat mesélnek, mert nagyon igénylik a beszélgetést, a figyelmet.

Már több mint 150 település 300 iskolájában van boldogságóra

A pszichológusok szerint a boldogságórák segítik a diákokat abban, hogy felnőtt korukban könnyebben oldják meg a párkapcsolati problémáikat, megőrizzék fizikai és lelki egészségüket, megbirkózzanak rossz érzéseikkel. Amerikai kutatások pedig bebizonyították, hogy a boldog gyerekek önbizalma erős, tudnak és mernek pozitívan gondolkodni, egészségesek, hisznek magukban, mernek a felnőttektől segítséget kérni, kreatívak és képesek kiutat találni az őket megérintő problémákból.


Magyar bor, grúz módszerrel

2016. március 29. 16:10 Vajda Piroska

Magyarországon elsőként a Jászszentlászlón élő Nagy Péter alkalmazza gazdaságában a grúzok több ezer éves hagyományát: a cserépedényekben, azaz kvevriben történő borkészítést. Péter egészen a szőlőkultúra őshazájáig, a Kaukázusig utazott, hogy megismerje az ősi módszert, amit az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.

Nagy Péter hosszú, kalandos úton jutott el a borászatig. A délvidéki Óbecséről származik, évtizedekig Németországban élt és az egészségügyben dolgozott. Családjával húsz éve költözött Jászszentlászlóra, ahová rokoni szálak kötik. Habár még ma is visszajár Németországba dolgozni, borgazdaságának alapjait Móricgáton rakta le. Ott egy 1870-ben épült tanyát mentett meg az enyészettől. Péternek és családjának köszönhetően az egykori Baranyi-birtok ismét felvirágozhat.

Hosszú távú tervük, hogy gazdaságukban bemutassák a világon létező több ezer éves borkészítési hagyományokat: így a földbe ásott kvevrikbe készült borokat, a hordó érlelésű borokat, illetve a reduktív (tartályos) borokat – vázolta röviden Péter. Azt is elmondta, 40 évesen végezte el a kertészeti egyetem szőlész-borász szakát, majd később a szakmérnöki képzést a Corvinus Egyetemen. Diplomamunkáját a georgiai borkészítésről írta.

Péter nem csak könyvtárakban kutatott a téma után, két alkalommal tanulmányúton is járt Grúziában. Első útját motorral tette meg, több mint 8000 kilométert utazott így. Ezt megelőzően pedig beutazta a világ számos híres borvidékét, így tanulmányozta a spanyol, a francia, és az olasz borkészítést. Motoros tanulmányútja során Grúziában épp a szüret idejére érkezett. Hogy miért épp Grúzia? Erről Péter különös lelkesedéssel nyilatkozott:

Már évekkel ezelőtt felébredt bennem az érdeklődés a kaukázusi régió iránt. Számos irodalmon és elbeszélésen keresztül igyekeztem minél jobban megismerni a környéket, melynek misztikuma magával ragadott. Grúzia borkultúráját tekintve igen gazdag. A termékeny kaukázusi völgyek a szőlő őshazája. Itt találták a régészek a legrégebbi olyan szőlőmagokat, amelyek egyértelműen tudatos keresztezés eredményeit képviselik. A technológia is elég fejlett volt, annyira, hogy arrafelé gyakran ma is használják ezt az ősi módszert, amely legalább 8000 éves. Ennyi idős a legrégibb feltárt nagyméretű agyagedény: a kvevri. A kvevriben történő borkészítés a bortermelés legrégebben ismert módszere.

A kvevri olyan méhviasszal impregnált agyagedény, amelyet teljesen eltemettek a földbe, hogy ott állandó, alacsony hőmérsékleten mehessen végbe az erjedés. A kvevri mérete 2-3 literestől 6-8 ezer literesig terjed, de valamikor 10-15 ezer litereset is gyártottak. Kutatásaim során volt alkalmam megtekinteni maranikat is, ami tulajdonképpen az a hely a földben, ahová elássák a kvevriket. A helyiek elbeszéléseiből kiderült, hogy a kvevrinek egész kultikus jelentősége van. Amikor a családban fiúgyermek születik, elásnak neki egy kvevrit, amit csak a lakodalmán bontanak fel, hogy együtt fogyassza el a család az isteni nedűt. Grúziában egyébként is nagy szerepet játszik a családok életében a vendégszeretet. A vendégeket Isten küldöttjeinek tekintik, ezért különleges odafigyelésben részesülnek. Ezt magam is tapasztalhattam. A szüret is valóságos ünnepi időszak a családok életében.

Nagy Péter Grúziában a hatalmas kvevrik előtt

A borkészítés az ősi eljárás szerint úgy zajlik, hogy a kvevriket megtöltik musttal (és törköllyel), majd az edényt egy fafedővel lezárják. A hosszan tartó erjedés eredm&a